in , ,

Gender kutató – Mindenki gendernek születik – Jogodban áll, hogy asztal legyél!

A liberalizmus csodafegyvere a genderhiszti

Alattomosan de hatásosan kúszott be társadalmunkba és mindennapjainkba az a szó, hogy gender. Nem titok, hogy ez az “eszme” a liberalizmus bűzölgő mellékterméke. Férfiasan bevallom, hogy nem igazán tudtam hová tenni ezt a genderőrületet, így utánajártam méghozzá tudományosan, hogy mit, vagy kit nevezünk gendernek. Sokat nem is kellett kutakodnom, ráleltem a gender megfejtésére. Nem tagadom, hogy többször is elolvastam, hogy megértsem ennek mi az értelme egyébként. Minél többször olvastam el, annál világosabbá vált számomra, hogy tudományos ide-vagy oda ez nem más, mint a kisebbségi komplexusban szenvedő, mentálisan beteg és pszichés problémákkal küzdő emberek agyszüleménye és kényszerképzete.

Idézni fogok a tudományosan megfogalmazott magyarázatból, hogy kicsit mindannyian megértsük, miért káros és kezelendő betegség (mert az!) a genderizmus.

A kezdetek

A gender alapjait elsőként egy francia feminista és egzisztencialista filozófus, Simone de Beauovir fektette le 1949-ben kiadott könyvében, amely A második nem címet viseli, és a mai napig nagy jelentőséggel bír. Művében nem használta konkrétan a gender kifejezést, de végeredményben megalapozta a genderelmélet eszméjét. Az ebben megfogalmazott gondolatok lényege az, hogy a biológiai nemre ráépülő viselkedésmód az, ami az embereket igazán nővé vagy férfivá teszi. Ezt a feminizmus biológiai esszencializmusnak nevezi. Tehát a hagyományos nemi szerepek, valamint az azokhoz kapcsolódó sztereotípiák nyugati kultúrákban történő megváltozásában, valamint a nemek közötti társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében nagy szerepük van a  genderelméletet megalapozó feminista mozgalmaknak, amelyek síkra szálltak a nők gazdasági és jogi egyenlőségéért….

Hihetetlen, hogy pont egy feminista agyhelyéből pattant ki ez a nemekkel való kavarás? Nem, nem hihetetlen, hiszen a feminista egy olyan nő, aki férfi akar lenni. Vagy éppen nő, de gyűlöli a férfiakat valamiféle a férfiak által elszenvedett trauma folytán. Elméletileg nem a hatalomátvétel a céljuk, hanem a hatalom megosztása. Tehát kisebbségi komplexusban szenved, elégedetlen önmagával, nehezen tud beilleszkedni a társadalomba, de nem is akar. A nők jogaiért küzd (amire senki sem kérte, többek között én sem) de ez csak mellébeszélés. Ő maga szeretne érvényesülni és bosszút állni a férfiakon. Nem más, mint csupán gyerekes hiszti! (Ez csak az én véleményem..)

Folytassuk a genderelmélettel. Idézem:

“A társadalomban megfigyelhető nemi szerepekre irányuló, a pszichológia és szociológia tárgykörébe tartozó kutatások tárgyát képezi a genderelmélet, más néven a társadalmi nem elmélete, mely a tanult (nem biológiai) nemi szerepekkel és annak társadalmi vonatkozásaival foglalkozó elmélet, valamint a szociológia tárgykörébe tartozó olyan tudományterület, mely mindazon társadalmi tényezővel foglalkozik, amelyekben a nők és a férfiak közötti társadalmi különbségek megmutatkoznak, kifejeződnek. A genderfogalom elsőként a pszichiáter professzor, Robert Stoller 1968-ban kiadott művében jelent meg, mely mai értelmében azokat a kulturális elvárásokat írja le, amelyeket a patriarchális (apajogon, férfijogon alapuló) társadalom egy adott társadalmi nemhez rendel, többek között, hogy az adott nemű embernek hogyan kellene viselkednie, beszélnie, öltözködnie és gondolkodnia, valamint, hogy milyen célok felé kellene törekednie és milyen tevékenységekben kellene részt vennie, kitűnnie vagy örömét lelnie. A nemi szerepek a nyugati kultúrákban kivétel nélkül a kétosztatú (vagyis a férfi és női kategóriát), valamint az ezekhez kapcsolódó, férfias és nőies tulajdonságok halmazát különbözteti meg, melyekhez különféle sztereotípiák kapcsolódnak.”

Szóval mindenki gendernek születik. Nemtelennek. És az, hogy nővé, vagy férfivá válunk, az “tanult viselkedési forma” nem pedig biológiailag született velünk. Tehát adott egy csecsemő, ami egy normális világban lánynak születik, ezért rózsaszín ruhákat kap, babát játszani stb..A gendervilágban (liberális) ez nem elfogadható, hiszen a lány lányként van nevelve, ezáltal a szülei tanítják neki ezt a fajta viselkedési formát, azaz a társadalom elvárásainak megfelelve nevelik, így sértik a gyerek jogait. Elgondolkodtató egyébként, hogy most melyik is a normális? A hagyományos társadalmi ideológiai, vagy az újvilági, egyenlőségbeni neveltetés. A genderelméletet kutatók szerint nem normális, hogy már csecsemő korban beskatulyázzuk a gyermeket és egy adott társadalmi nemhez rendeljük. Úgyhogy velem a felmenőim (édesanyám és édesapám) jól kicsesztek, mikor lánynak neveltek, pedig lehet, hogy fiú (ha lehet ilyet mondani a gendervilágban), vagy éppen asztal szerettem volna lenni…

Menjünk tovább, alább idézem a genderelmélet alapkoncepcióját miszerint:

“A genderelmélet szerint a női és férfi sztereotípiák nem alapozhatók meg a biológiával, ahogyan a nemi szerepekre való determináció sem igazolható a testi felépítés által: ha empirikusan, azaz a tapasztalat szintjén adott esetben beigazolódik közülük néhány, annak hátterében nem biológiai meghatározottság, hanem a nemiséggel kapcsolatos normák elsajátítása, internalizálása áll. Eszerint tehát a társadalmi nem (gender) a társadalom által elvárt szereprepertoár. Ezt a szereprepertoárt a nevelődés során sajátítjuk el. (Jó példa erre az, amikor a kisgyermekekre születésük után nemük szerint rózsaszín vagy világoskék szalagocskákat kötnek, vagy amikor gyermekként a lányoknak babát, a fiúknak pedig játékkatonákat ajándékoznak, vagy a szülői, rokoni figyelmeztetések, melyek a lányokat kedvességre, a fiúkat határozott érdekérvényesítésre intik.) Ezek a jelenségek mind azt szolgálják, hogy a gyerekek beletanuljanak az életük végéig játszandó nemi szerepekbe, s világosan utalnak a nemi szerep tartalmára és egymáshoz való viszonyukra. Természetesen a társadalmi nemhez kapcsolódó szereprepertoár erőteljes különbözéseket mutat a különféle társadalmakban, valamint ugyanazon társadalmon belül is sokat változhat a gazdasági, történelmi vagy politikai folyamatok következtében.”

Megintcsak önmagam tudom idézni “mindenki gendernek születik azaz nemtelennek” és a társadalmi elvárások és őseink neveltetése határozzák meg, hogy mivé válunk életünk során. Ha születésem után nem szoknyába, hanem mondjuk levelekbe öltöztettek volna, akkor most fa lennék. Mondjuk egy szép fűzfa. De nem, szoknyát kaptam, így most játszhatom a szerepemet amit kiskoromban rám erőszakoltak és most mindenki látja, hogy nem fa vagyok, hanem lány. Tehát meg vagyok különböztetve, beskatulyázva és már le sem tagadhatom. A genderkutatók szerint én meg vagyok nyomorítva!

Mind a 10 ember, aki az egyetemen a genderszakra jelentkezett megállapította, hogy a normalitás nem elfogadható, helyette hagyjuk meg mindenkinek azon jogait, hogy mivé szeretne válni. Ez is elgondolkodtató egyébként. Tehát ha én a kislányomnak (de gonosz vagyok, hogy lelányozom :D) nem mondom meg, hogy mi ő, mert igazából bármi lehet, vajon mennyire lesz mentálisan beteg, mennyire lesznek pszichés problémái és mennyire lesz tisztában önmagával? Megmondom! Elmebeteg lesz! Semmi másról nem szól ez a genderhisztéria, minthogy az emberiséget gyökerestül kipusztítsa, elvegyen mindent, ami normális, mindent ami emberré tesz bennünket. Káoszt és anarchiát idéz elő, hiszen a korlátok és szabályok nélküli élet az embert veszélyes állatfajjá alakítja, aki nemcsak önmagára, de magára a földi életre is pusztító erejű csapás lenne. 

Én azt gondolom, hogy mindenkinek megvan a maga szerepe egy jól működő társadalomban. A nő és a férfi szerepe is egyaránt fontos, csak más-más téren. Én nem érzem azt anyaként és nőként, hogy kevesebb lennék bármelyik férfinél, hiszen én is elvégzem a magam feladatát, ahogy a férjem is a sajátját. Így leszünk mi egy teljes egész!

A genderizmus ma a liberalizmus legerősebb és legveszélyesebb fegyvere az egészséges és normális társadalommal szemben!

Ide csatolnék még egy idézetet Márai Sándortól, mely teljes mértékben jellemző a liberalizmus névjegy alatt futó, burjánzó rákfene által megálmodott világra:

“Olyan világ jön,
amikor mindenki gyanús, aki szép.
És aki tehetséges.
És akinek jelleme van…

A szépség inzultus lesz.
A tehetség provokáció.
És a jellem merénylet!…

Mert most ők jönnek…
A rútak.
A tehetségtelenek.
A jellemtelenek.

És leöntik vitriollal a szépet.
Bemázolják szurokkal és rágalommal a tehetséget.
Szíven döfik azt, akinek jelleme van.”

Ne hagyjuk, hogy ezen kisebbség erőszakkal felül kerekedjen azon a világon, melyben mi “normálisak” élni szeretnénk és amelyben szeretnénk, hogy utódaink is éljenek! Ne adjuk az életünket pszichiátriára és gumiszobába való muszájkabátért kiáltó genderselejtek kezébe! A liberalizmust pedig fel kell számolni! Ha a kommunizmust le tudtuk gyűrni, akkor ezzel is megbirkózunk! Védjük meg gyermekeinket!

 

Kovács Linda https://libsifigyelo.hu/

 

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Hozzászólások

hozzászólás

Ezt olvasd el! Egy szociológus véleménye a társadalmunkra és a normalitásra rákos sejtként telepedő liberalizmusról és a genderségről

Nocsak! Jan Jambon belga belügyminiszter fokozott fellépést jelentett be a migráció megfékezése érdekében